A mondatszórend (2) – az összetett mondatok
Összetett mondatról akkor beszélünk, ha a mondatban adott esetben több igealak is található. A mondat (bármilyen nyelvben) lehet akár többszörösen is összetett. A németben, csakúgy mint a magyarban megkülönböztetünk mellérendelő, és alárendelő összetett mondatokat.
1. A mellérendelő összetett mondat
A mellérendelő mondat két tagmondata egyenrangú, azaz mindkettő önállóan is megállná a helyét, mindenféle változtatás nélkül. Másként fogalmazva, nyelvtanilag függetlenek egymástól.
Példa:
Megyek haza. Otthon újságot olvasok. – Megyek haza, és otthon újságot olvasok.
Ich gehe nach Hause. Zu Hause lese ich die Zeitung. – Ich gehe nach Hause, und zu Hause lese ich die Zeitung.
A németben mellérendelő összetett mondatot képezhetünk
a. egyszerű egymás mellé helyezéssel
b. mellérendelő kötőszóval
c. kötőszóként használt határozószóval.
Az a. és b. esetben a mondatszórend megegyezik az egyszerű kijelentő mondat szórendjével!
Példák:
a. Ich trinke einen Apfelsaft. Ich habe Durst. – Ich trinke einen Apfelsaft, ich habe Durst.
b. Ich trinke einen Apfelsaft. Ich habe Durst. – Ich trinke einen Apfelsaft, denn ich habe Durst.
A leggyakrabban használt mellérendelő kötőszók:
und, oder, aber, sondern, denn …
A c. esetben a mondatszórend azonban fordított, azaz Kötőszó-Állítmány-Alany-Többi mondatrész.
Hogy miért?
Azért, mert a kötőszó tulajdonképpen határozószó, azaz mondatrész szerepe van. Ha kötőszó helyett kiemelt mondatrészt írunk, akkor máris átlátható a nyelv logikája. (lsd. Mondatszórend 1, Kiemelt szórend) A kötőszóként használt határozószók ugyanis nem csak kötőszóként, hanem határozószóként is állhatnak, akár a mondat belsejében.
Példa:
Ich habe Durst, deshalb trinke ich einen Apfelsaft.
Ich habe Durst, ich trinke deshalb einen Apfelsaft.
A leggyakoribb kötőszóként is használt határozószavak:
dann, deshalb, trotzdem, dennoch, also, sonst …
A fenti – mellérendelő – kötőszavakhoz tartozó mondatszórendek megjegyzésében segítenek a következő versikék:
Und, oder, aber, sondern, denn Nem számít a szórendben! Dann, deshalb, trotzdem, dennoch, also, sonst Ezzel szemben fordított!
2. Az alárendelő összetett mondat
Az alárendelő összetett mondatok tagjai tartalmilag és nyelvtanilag nem önállóak, hanem szorosan összefüggnek egymással, a mellékmondat mintegy kiegészíti a főmondatot.
Példa:
Tudom. – Mit tudok?
Hogy nem olvasta el a könyvet.
azaz
Tudom, hogy nem olvasta el a könyvet.
A német alárendelő összetett mondatot felismerhetjük tipikus kötőszavairól, és nagyon jellegzetes – a külföldiek számára „horror” – szórendjéről. Ez a bizonyos szórend a magyar nyelvben a KATI (esetleg KATÁ) becenevet kapta.
A rövidítés megfejtése:
Kötőszó – Alany – Többi mondatrész – Ige (ragozott igealak)
Példa:
Ich weiß, dass er das Buch nicht gelesen hat.
Sie ist nicht da, weil sie krank ist.
Ich habe viel Obst gegessen, als ich noch Kind war
Ha az összetett mondatban a mellékmondat van elöl, akkor a főmondatot az igével kezdjük! (mintha a mellékmondat egy kiemelt mondatrész lenne)
Példa:
Dass er das Buch nicht gelesen hat, weiß ich.
Als ich noch Kind war, habe ich viel Obst gegessen.
Wenn der Training zu Ende ist, gehe ich nach Hause.
Fontos! Ha az alárendelő mellékmondatban 3, vagy annál több igealak van, akkor a ragozott igealak megelőzi a ragozatlan alakokat!
Példa:
Anna weiß nicht, ob sie die Wörter für morgen wird lernen können.
Meine Tante wohnt in Berlin. Da ich meinen Urlaub in Berlin habe verbringen können, habe ich sie besucht.
Mellérendelő kötőszóból a németben igen sok létezik, ezért nem sorolom fel őket! Későbbi anyagokban még visszatérünk rájuk!